Forever with you [Befejezve]: ●9.Rész●

Hellóka! Újra itt vagyok, mivel megfenyegettek így hamarabb hoztam a részt!

Határt állítok! 12 komi után jön a 10.Rész.

● Váratlan vendég ●

Hope Clark~

Reggel a nap sugarai ébresztettek, egy igen erős kéz húzott magához. Tudtam, hogy Harry az. Kicsit kinyitottam a szemem, és azonnal göndör fürtjeivel találtam szembe magam. Halkan szuszogott, mosolyra húztam a szám, mikor éreztem, hogy mocorogni kezd mellettem. Fel akartam ülni de nem hagyta, elröhögte magát. Kipattantak a szemeim nevetésétől, és hatalmas sebességgel felültem, a szorításából ki szabadultam.
- Jó reggelt Csipkerózsika! - mosolygott rám kajánul. Felült mellettem, így láttam, hogy csak egy bokszer van rajta. - Asszem a tegnap este nagyon jól alakult! - dörzsölte meg a haját, majd lökte el a szemébe lógó tincseket.
- Harry. Én nem akarom, hogy Samantával szakítsatok. Aranyos lány, egész jóban is vagyok vele.
- Samanta megérti! Te ezen ne rágódj! - csókolta meg az arcom.
- Hogy értené meg? - néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- Úgy, hogy ismerem! Ismer téged! Mindent tudok róla, és rólad is! - mosolygott, majd visszafeküdt az ágyra. Hátra dőltem én is, így a karjában kötöttem ki. Nem sokáig maradtam úgy, jobb könyökömre támaszkodva kezdtem el csikizni a haját.
- Mindent tudsz rólam? - húztam fel a szemöldököm.
- Igen! - mosolygott és egy puszit nyomott az arcomra.
- Akkor teszt! - ültem török ülésbe. - Mikor születtem?
- 1995. Március 15! - mosolygott. Ezt meg honnan tudja? Na mind egy. Rágódtam egy kicsit a következő kérdésen.
- Mióta nem vagyok szűz?
- 15 éves korodban vesztetted el egy mosdóban!
- Ezt honnan tudod? - ráncoltam össze a szemöldököm. Nem is kérdeztem tőle többet, ha ezt tudja akkor tényleg mindent tud.. Felpattantam az ágyról, és az ablakhoz mentem.
- Mi a baj? - ült fel.
- Szörfözni akarok! - tettem csípőre a kezem.
- Hamarosan utazom el úgyis L.A-ba akkor jöhetsz velem! - mosolyodott el.
- Mikor akartad elmondani, hogy elmész? - ültem le az ágyra.
- Jöttél volna így is, úgy is velem! - húzott magához. Ennyire magabiztos? És ha nem megyek vele? Furcsa nekem, hogy miattam dobja Samantát majd azonnal elvisz Los Angelesbe, furcsa. Nem sokáig kötött le a dolog, leültem az ablak párkányra, majd gondolkozni kezdtem. Néztem, hogy a nap teljes pompájában ragyog. Gyönyörű volt, majd lent hallottam egy kocsi meg állását. Lejjebb néztem láttam, hogy Samanta, Zayn és Niall jönnek befele. Itt az idő! - gondoltam magamban majd fel álltam. Harry már teljesen fel volt öltözve.
- Gyors vagy! - mosolyogtam. Közelebb jött és egy csókot nyomott a számra.
- Mehetünk? - biccentett az ajtó felé. Végignéztem magamon, hogy csak egy alvósba vagyok. De bólintottam, megfogta a kezem és elkezdett kivinni az ajtón..

Samanta Jessey ~

Tudtam, hogy mi történt éjszaka Harry és Hope között. De mit tegyek? Ha egyszer ez jó Harrynek akkor nem kötök bele az életébe. Mondta nekem a járásunk előtt ha visszakaphatná Hopeot otthagyna, akkor csak mosolyogtam rajta, hiszen nem tudtam, hogy ez bekövetkezik. Lehet, hogy egy világ összeomlik bennem, miután bemegyek a házba. De nekem Fontos Harold, nem kötök bele az életébe. Hope meg nem tud semmiről, így vele sem fogom megszüntetni a kapcsolatot. Kedves lány, és fiatal is. Ahogy beléptünk az ajtón, fentről már ajtónyitódást hallottunk. Zayn, leült a foteljába, míg Niall a konyhába ment. Halk lépteket hallottam, majd megláttam őket. Hope fel sem nézett. Egész végig a padlót nézte, Harry sajnálkozva nézett rám, majd elmosolyodtam. Lejöttek mind a ketten, és megálltak velem szemben.
- Sam. Itt az idő! - ennyit mondott Harry. A nyakába ugrottam és szorosan megöleltem.
- Tudom! - nem akartam elveszteni magam, mert tényleg szerettem. Lassan elengedtem, és megfogtam Hope vállát. Kicsit feljebb emeltem azt.
- Én.. Sajnálom! - mondta akadozott lélegzettel. Egy könnycsepp gördült le a szemén, majd megöleltem.
- Hope! Ez így alakult! Semmi baj nincsen! Szeretném ha tartanánk a kapcsolatot! - mosolyogtam, majd leírtam neki a számom. - És veled is Harry! - fordultam oda hozzá. Felcsillantak a szemei, majd kacsintott egyet.
- Én akkor most megyek! - intettem a fiúk felé.
- Samanta! - szólt utánam Hope. - Én szeretném megköszönni, hogy..
- Semmi sincsen ebben Hope! Majd egyszer megérted! - ekkor Harryre néztem. Aki még mindig mosolygott. Kijöttem az ajtón, beültem a kocsiba, majd elhajtottam..

Hope Clark ~

Nem kissé lepett meg Samanta. Annyira nyugodt volt, szerintem ez a lány még soha nem kaptam fel a vizet. Ellentétben én bármin felkapom magam. Ekkor Niall kijött a konyhából, és azonnal elejtette a tányérokat.
- Harry! Hope az én csajom! - célzott arra, hogy fogjuk egymás kezét.
- Haver! Tudom, hogy mi van! - vette elő a naplómat (?!) a pólója alól.
- Te ezt mindig magadnál tartod? - téptem ki Harry kezéből. Elmosolyodott majd bólintott egyet. Niall felszedte a a szilánkokat, nem figyeltem igazán rá. Harry a derekamra tette a kezét, és közel húzott magához.
- Harry! Ti akkor most..- kezdett bele Zayn.
- Igen! - adtam a választ, és megcsókoltam Hazzát.
- Akkor felesz és mersz? - pattant ki a konyhából Niall. Egész jól viseli, hogy "szakítottunk" de igazából nem is érzünk egymást iránt semmit, így könnyebb is. Bólintottam mire Harry is. Megfogtam a kezét, és leültünk a szőnyegre. Zayn addig hozzot, jó kis pálinkát, és whiskyt. Niall addig egy üveget.
- Ki kezd? - emelte fel a fejét Harry.
- Hope! - mutatott rám Zayn. Elmosolyodtam, és megpörgettem az üveget. Pont rajta állt meg. - Felelek! - mondta azonnal.
- Szűz vagy?
- Nem! - ekkor megfogta az üveget, majd pörgetett. Harryn állt meg.
- Merek! - kezdett azonnal bele.
- Vetkőztesd le Hopeot úgy mint tegnap! - mondta kacér mosollyal.
- Honnan tudod? - néztem rá, majd elmosolyodott.
- Most mondtad el! - röhögtek mindannyian. Harry rám nézett, látta én ezt nem akarom. Levette a pólóját és bedobta zálognak. Egy halk "köszönöm"-öt tátogtam neki majd újra játszani kezdtünk...
Hatalmas kopogásra lettem figyelmes, fel álltam és az ajtóhoz bicegtem. Kinyitottam az ajtót, nem várt személlyel találtam szembe magam.
- Te meg mit keresel itt? - néztem rá. Mosolyogni kezdett, majd teljesen fölém tornyosult. Váratlan vendégünk akadt...